It seemed a place for us to dream
Molko fans ^^
Indulás: 2007-04-03
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
css (lapozó)
 
css (látogatók)

látogató van itt

 
css (egérkövető)
 
Brian+Jared 3.
Brian+Jared 3. : Brian/Jared 3.

Brian/Jared 3.

Kaname  2007.04.14. 11:29

sztem ez a része a legjobb! :)


A 30 Seconds To Mars turnéja tovább folytatódott. Minden alkalommal másik városban léptek fel, minden nap más helyen adták egymás után az interjúkat, minden helyen ezrek nézték meg a fellépésüket, utána pedig ismeretlen arcok százai kértek autogrammot. Hol egy rádióműsorba hívták meg a bandát vendégszereplésre, hol egy televíziós műsorban kellett szerepelniük a legújabb klipjük kapcsán. Minden nap egy újabb koncert terem, és idegen szállodai szoba a fellépés után. Aztán megint egy fesztivál és megint egy újabb közszereplés, ahová csak a fényképészek kedvéért kellett elmenniük. Minden este ugyanazt a showt zúzták a rajongóknak: a Capricornnal kezdtek, aztán következett a Battle of One, az Attack, Echelon… A turnébusz mintha mindig ugyanazokat az utakat rótta volna nap nap után, csak a városok nevei változtak meg időről időre… A fellépéseknek mintha soha nem akart volna vége szakadni…
Shannon egyre nehezebben viselte a turnéval járó stresszt. A hangulata az utóbbi hetekben rohamosan romlott, és mostanra a többiek számára is világossá vált, hogy súlyos depresszióval küzd. A menedzserük szerint ez természetes velejárója a turnénak, de a bandatagok nem akarták elfogadni a tényt, hogy az amúgy életvidám, folyton viccelődő Shannon lehangoltságát természetesnek kéne venniük. Matt igyekezett a lehető legtöbb időt tölteni vele kevéske szabadidejükben, annak érdekében, hogy a negatív érzései nehogy még jobban eluralkodjanak rajta. Shan rossz kedvét egyrészt a sűrű turnéprogram okozta, amelyben pihenésre csak minimális vagy semennyi idő nem jutott, másrészt pedig egy igencsak aggasztó közjáték Shan és az öccse között a legutóbbi klipforgatás alkalmával, ami után Shannonnak rá kellett jönnie, hogy Jared egyre kevésbé engedi a bandatagokat beleszólni a zenekarral kapcsolatos döntéseibe.
A kibontakozott vita nagyon érzékenyen érintette őt. Bár mindig is tudta, hogy Jared az, aki a számokat írja, ő az, aki a bandát az arcával népszerűsíti, és akinek a kapcsolatai eléggé kiterjedtek voltak ahhoz Hollywoodban, hogy mostanra az Államok legígéretesebb nu-rock bandájává nőhették ki magukat, Shannon mégis úgy érezte, mintha cserbenhagyták volna. A legjobban az fájt neki, hogy a klip forgatásán történt vitájuk óta Jared szándékosan úgy tett, mintha mi sem történt volna közöttük. A dobos azóta kevésbé kereste öccse társaságát, aki amúgy is túl volt terhelve: amikor nem a promóciós interjúkon üldögélt, akkor is reggeltől késő estig a banda ügyeivel volt elfoglalva. Még utazás közben is szinte szakadatlanul telefonált, hol a saját menedzserével, hol a banda turnémenedzserével, hol a producerekkel, hol pedig a legújabb albumuk felvételeihez próbált szabad stúdióidőket szerezni különböző lemeztársaságoktól.
Shanonnal ellentétben Jared hangulata az atlantai fesztivál óta sokat javult. Visszatért a régi vidámsága, sugárzó életkedve és energiája, ami Chrissel való kapcsolata előtt mindig is jellemezte őt. Tudta jól, hogy Briannel való rövid flörtje jót tett az önbecsülésének, és örült neki, hogy megismerkedhetett az energikus európai fiúval, akivel kapcsolatban azóta is gyakran elkalandoztak a gondolatai, még ha néhány vad csóknál több nem is történt köztük aznap éjjel. Bár a programjuk sűrű volt, Jared minden nap úgy érezte, kirobban az energiától. Külön örömmel töltötte el, hogy hétről hétre egyre többen voltak kíváncsiak a koncertjeikre. A zenei karrierjük élesen ívelt felfelé, és Jared szinte belezsongott a gondolatba, hogy talán egy-két év múlva akár egy egész arénát is betölthetnek a saját rajongóikkal.
Mivel Brian telefonszáma nem volt meg Jarednek, nem tudta felhívni őt, de mit is mondhatott volna neki? Brian zenekara éppen Ausztráliában turnézott, több tízezer kilométerre az Államoktól, és, bár Jared egyszer titkon utánanézett az interneten, nem voltak még fenn a hivatalos oldalukon az amerikai turné dátumai. Aznap éjjel Atlantában, amikor Shannont ott találta a saját szobájában, Jared természetesnek vette, hogy eltitkolja előle a Briannal történteket. Tisztában volt vele azonban, hogy Shannon jól tudja, titkol valamit előle. Jared észrevette azt is, hogy Shannon az atlantai kimaradása óta, melynek okát nem mesélte el neki, sokszor ellenségesen viselkedett vele, de Jared tartott tőle, hogy ha leülnének négyszemközt nyugodtan megbeszélni a dolgokat, talán akarata ellenére is kikotyogna valamit, amit egyébként nem szeretne elárulni a bátyjának. Így inkább a visszahúzódást választotta, és kerülte azokat a helyzeteket, amikor Shannonnal kettesben kellett volna maradnia.

A turnébusz folyamatos sebességgel szelte az autópályát Seattle felé. A turnéból még két hónap volt hátra, de Jarednek nem volt kedve pihenni. Szíve szerint újabb turnélehetőséget keresett volna, vagy, ha ez nem is sikerül, azonnal elkezdett volna dolgozni a következő album dalain. A buszban hangosan szólt a rockzene. Tomo tette be a My Chemichal Romance legújabb albumát, de Jarednek nem igazán tetszett a stílus, amit a banda nyomatott, annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt több alkalommal is együtt koncerteztek a zenekarral. A fotel előtt, amelyben Jared ült, kis asztalka kapott helyett, amin a laptopja feküdt kinyitva, és amihez a mobiltelefonját csatlakoztatta, így műholdon keresztül a buszból is tudott internetezni. Reggel kiolvasta Stephen King legújabb regényét, internetezni pedig már nem volt kedve, és most, hogy az idő 10 óra felé közeledett, egyre inkább unta magát. Az út még hosszú volt Seattle-ig, és Jim, a sofőr szerint késő délután lesz, mire odaérnek.
A banda többi tagja a busz elejében gyűlt össze, és az előző esti koncertről beszélgettek, amikor az asztalon fekvő Blackberry csörögni kezdett. Jared rápillantott: a turnémenedzserük volt az, így kihúzta az internet csatlakozást a telefonból és a füléhez emelte a kis készüléket.
-Szia John, mi újság?
-Jared! Milyen volt a tegnapi koncert? – John hangja messziről csengett. A turnémenedzser általában két nappal az esti koncert helyszíne előtt járt, mostanra már valószínűleg San Diegoban lehetett, annak érdekében, hogy a koncert előtt mindent elrendezzen az ottani szervezőkkel, és ne merüljenek fel nagyobb nehézségek, mire a banda megérkezik.
-Csak a szokásos, semmi egyéb. Nálad van valami újság?
-Nos, lenne egy újabb turnélehetőség... Most hívott fel az egyik európai banda menedzsere, hogy egy hónap múlva kezdenék az Államokbeli turnéjukat, és be kéne ugrani előzenekarnak, mert akiket szerződtetni akartak, azokkal végül nem tudtak megegyezni a lóvén. A helyzet az, hogy jó kis lehetőség lenne, de nagyon kevés pénzt akarnak adni… És nekünk sem jön jókor ez a felkérés, mert ha elfogadnánk az ajánlatukat, akkor át kéne ütemezni a nyári koncert dátumainkat, a kettő nem menne egyszerre… Nem tudom, így is érdekelne –e minket a dolog?
Jarednek hirtelen támadt egy megérzése.
-Mi a zenekar neve, aki szerződtetni akar minket?
-Valami orvosság a nevük, vagy mi… Placebo, azt hiszem… Jared, hallottál már róluk valaha egyáltalán?

Shannon arca kipirosodott a dühtől és a haragtól, amit Jareddel szemben érzett. Jared próbálta fenntartani a tekintélyét, főleg a többiek előtt, de Shannonnal szemben ez elég nehezen sikerült neki. Matt lesütött szemmel nézte a busz padlószőnyegét, miközben a kezében lévő mobiltelefonjával játszadozott, Tomo pedig próbálta nyitva tartani a szemét, hogy ha fizikailag közbe kell lépnie a két testvér vitájában, akkor sikerüljön neki még időben megtennie.
- Hogy a francban dönthetsz egy ilyen horderejű kérdésben egyedül? Mért nem kérdezel meg minket, hogy mit gondolunk a dolgokról? – Shannon hangja elkeseredetten csengett, miközben összeszűkült szemekkel nézett az öccsére.
Jared természetesen gondolkodás nélkül igent mondott a Placebo felkérésére, annak ellenére, hogy általában a nagyobb döntésekben ki szokta kérni a többiek véleményét, és ő maga is napokat szokott gondolkodni a lehetőségeken. Most azonban nem akarta, hogy beleszóljon bárki is a döntésébe. Amikor John elmondta neki, hogy a Placebo szeretné felkérni őket előzenekarnak, Jarednek azonnal az atlantai fesztivál jutott az eszébe, ahol véletlenül pont a Placebo elé osztották be őket a szervezők. Eszébe jutott a tízezernyi rajongó, akik aznap nem a 30 Seconds To Mars koncertjére voltak kíváncsiak. Tudta, hogy ez egy kiugró lehetőség lenne a banda számára, mert a Placebo koncertjei olyan hatalmas számú nézőközönséget vonzanak, amennyi ember előtt nekik máshogyan nem lenne lehetőségük játszani. Így hát azonnal elfogadta a felkérést. A pénz számára soha nem volt döntő jelentőségű, ezért nem foglalkozott azzal, hogy a megszokottnál alacsonyabb összegért akarták őket leszerződtetni. Az a kérdés pedig, hogy Brian vajon mi alapján választotta ki pont az ő bandájukat, miután nem tudtak megegyezni a másikkal, csak később kezdte foglalkoztatni. A bandával kapcsolatban nem volt helye a személyes érzelmeknek, és Jared ezt örök érvényű szabályként kötötte ki önmaga számára, már évekkel ezelőtt. Valahol legbelül most mégsem volt teljesen biztos benne, hogy kizárólag ész érvek alapján döntött.
A zenekar tagjai vegyes érzelmekkel reagáltak, amikor Jared elmondta nekik, hogy le kell mondaniuk a júniusi turné dátumokat. A négy férfi most egymással szemben üldögélt a turnébuszban, és Jared sejtette, hogy mind a hárman ellene fognak fordulni a hirtelen elhatározása miatt. Megnyalta a szája szélét, mint mindig, amikor ideges volt valami miatt és a szeme hol Shannon, hol Matt, hol Tomo tekintetét kutatta.
-Nektek mi a véleményetek? – fordult a két másik bandatag felé Jared, miután Shanonnal nem tudott dűlőre jutni.
-Én teljesen megbízom a döntésedben Jared. Ha te azt mondod, hogy ez így rendben lesz, akkor én benne vagyok. – Tomo őszintén beszélt és Jaredet megnyugvással töltötte el, hogy nem mindenki ellenzi a elképzelését.
-Szerintem is hatalmas lehetőség, engem csak az a huszonegy dátum aggaszt, amit emiatt le kell mondanunk. – Matt egyenesen Jared szemébe nézett – Nehéz lesz beadni a srácoknak, hogy huszonegy koncit csak úgy lemondunk, és menjenek visszaváltani a jegyeket, mert nem érünk rá. Tudod, ők a MI rajongóink, miattunk jönnek el a bulikra. Amikor pedig előzenekarként játszunk, akkor azok a srácok nem RÁNK kíváncsiak. Ez olyan, mintha cserbenhagynánk a saját rajongóinkat. Nem lehetne megszervezni, hogy lenyomjuk még ezt a két hónapot a saját turnénkból, és amikor felszabadulunk, másnap már a Placebo előtt játszunk?
-Sajnos nem. A banda egy zenekart akar az egész Államokbeli turnéjára. Nem tudom miért. – Jared higgadtan beszélt.
-Talán mert ennyiért senki más nem vállalná el rajtunk kívül? – Matt viccén mindenki nevetett. A bandának szerencsére minden tagja azonosan gondolkodott az anyagiakról. Senki nem a pénzért zenélt a bandában, így ezt a szempontot nem is vették figyelembe a döntéseiknél. – Egyébként meg, szerintem nagyon klassz lenne minden este annyi ember előtt játszani mint Atlantában. Nem gondoljátok? – Matt csettintett a nyelvével.
Mindenki helyeslően bólogatott.
- Tudod Matt, igazándiból itt már nem az a kérdés, hogy lemondjuk -e a júniusi dátumokat, mert ezt már Jared eldöntötte helyettünk. – Shannon hangja gúnyosan csengett – Hanem az, hogy ezt hogyan adjuk be a rajongóknak.
- Shan, te is nagyon jól tudod, hogy ez mekkora lehetőség… - próbálkozott Jared. De Shannona szavába vágott.
- Nem egyedül kellett volna döntened ebben. Lehet hogy akkor is ugyanide lyukadtunk volna ki, de ez így akkor sincs rendben! – Shannon felállt a fotelból és feldúltan a turnébusz hátuljába ment.
- Nos, akkor szólok Johnnak, hogy mondja le a júniusi dátumokat. – mondta Jared egy kis gondolkodás után a többieknek, és már tárcsázta is a turnémenedzser számát a mobiltelefonján.
Shannon egész Seattle-ig nem szólt egy szót sem.

A közös turné első koncertjére egy kellemesen meleg, koranyári napon került sor Portland-ban. Bár Jarednek az utóbbi időben számos rendezvényen kellett részt vennie, amelyek elterelték a figyelmét a turné előkészületeiről, most izgatottan gondolt a Briannel való újabb találkozásra. Atlanta óta számos díjat zsebeltek be, a rádiók rendszeresen játszották a számaikat, és elkészítettek egy nagyszabású videoklippet is. A népszerűségük és ismertségük az amerikai fiatalok körében ugrásszerűen megnőtt, így Jared reménykedett abban, hogy a Placebóval közös koncertjeikre a rajongók nem csak az európai zenekar miatt fognak eljönni.
Amikor késő délután a 30 Seconds To Mars tagjai megérkeztek az arénába, Jared körbejárta a helyszínt, egyeztetett néhány technikai részletet a hangmérnökökkel és a világosítókkal, majd a számukra kijelölt öltőző helyiségbe sietett, hogy magára vegye a fellépő ruháit. A banda többi tagja már az öltözőben volt, és a fellépésükre várakoztak. Jared gyors mozdulatokkal magára kapkodta a fehér színű fellépő ruhákat, és fekete szemceruzával körbehúzta a szemeit.
Rövid kopogás után Collin dugta be a fejét az ajtón, majd be is lépett a helyiségbe, és megállt a szoba közepén Jaredet bámulva, aki éppen a tükör előtt fésülködött.
- Ha kész vagy akkor indulni kéne az interjúra! – mondta Jarednek, miközben ráérősen a farmerja zsebeibe mélyesztette a kezeit.
Jared elrendezte a homlokán a hajtincseit, majd kezében a fésűvel kérdőn Collin felé fordult.
- Pontosan milyen interjúra Collin? Nem tudok semmilyen interjúról. – Jared belemélyesztette a tekintetét Collin világoskék szemeibe, amitől a fiú azonnal elbizonytalanodott, és zavarba jött. Jared szeretett játszani a fiú érzelmeivel. Régóta tisztában volt vele Collin viselkedése alapján, hogy a fiú többet érez iránta puszta rajongásnál, de ezidáig semmi nem történt köztük, és Jared nem tudta elképzelni, hogy valaha is történni fog. Collin szégyenlősen félrenézett.
- Most van az az interjú, tudod, mondtam neked, veled és Brian Molkoval közösen…
Jared összeráncolta szemöldökét és kicsit elfordította a fejét.
- Az nem holnap lesz Collin?
- Úgy volt hogy holnap lesz, de áttették mostanra… - Collin a kezébe vette az asztalon heverő két dobverőt és elkezdett dobolni egy képzeletbeli dobszerkón a levegőben.
- És ezt mikor említetted nekem?
- Hát… lehet, hogy elfelejtettem. – Collin megvonta a vállát, és láthatólag nem tulajdonított az ügynek különösebb jelentőséget. Matt vigyorogva nézte a srácot, és a fejét csóválta. – Jól van na, elfelejtettem – mondta Mattnek szégyenlősen mosolyogva. Jared nagyon sok példát tudott volna felhozni Collin hanyagságára, de csak egyszer haragudott meg igazán a fiúra, és a haragja akkor sem tartott sokáig. Jared bedobta a fésűt a táskájába, és Collin elé lépett.
- Rendben, indulhatunk. Elkísérsz?
- Persze! – Collin arca felderült a lelkesedéstől, és sietve kinyitotta Jared előtt az ajtót.

Brian csak egy perccel érkezett később az interjú rögtönzött helyszínére, mint Jared, és feltűnően jó kedve volt. Fekete farmert, fekete inget és egy fekete katonai szabású vékony kabátot viselt, meg egy hatalmas napszemüveget. A szájából cigaretta lógott ki, és mosolygott, amikor a helyiségbe lépett. Odatessékelték Jared mellé a kanapéra, amelyekkel szemközt a kamerák voltak elhelyezve. Jarednek feltűnt, hogy Atlanta óta megnövesztette a haját, amely most a homlokától hátrafelé volt fésülve, és sármosabb külsőt kölcsönzött neki, mint a hónapokkal ezelőtti fél centis hajviselet. Brian Jared elé érve kivette a szájából a cigarettát, vigyorogva kezet fogott vele, és leült mellé. Az egyik lábát keresztbevetette a másikon, levette a napszemüvegét, és színpadias mozdulattal jókorát szívott a cigarettájából. Lénye betöltötte az egész helyiséget.
- Kezdhetjük – mondta, miközben kifújta a füstöt, és elnyomta a csikket a hamutartóban.
Mindkettőjük kezébe nyomtak egy-egy mikrofont. A riporter odament hozzájuk bemutatkozni, majd elhelyezkedett a velük szemközti fotelban.
- Milyen szempont alapján esett a választás a 30 Seconds To Mars-ra, mint előzenekarra?
- A turnémenedzserem mutatta meg a cd-jüket és megtetszettek. – Brian semmitmondó válasza mögött Jared nem tudta eldönteni, hogy arroganciát fedezzen fel inkább, vagy zárkózottságot.
- Úgy tudom, huszonegy saját fellépést kellett őszre halasztani a turnétokból, hogy a Placebóval közös koncerteken részt vehessetek.
Brian közben rágyújtott egy újabb cigarettára és felbontotta az asztalon levő dobozos sört.
- Amikor a Placebo turnémenedzsere felhívott minket azzal kapcsolatban, hogy elvállalnánk –e az államokbeli turnéjuk alatt, hogy mi legyünk az előzenekar, azonnal igent mondtunk, hiszen ez egy olyan lehetőség számunkra, amelyet meg kellett ragadni. Egyrészt régóta ismertem a zenéjüket, és nagyon nagy rajongója voltam az együttesnek már korábban is, és véleményem szerint a Placebo egy olyan zenekar, amely nagyon sok fiatalt inspirál. Nekem is valami ilyesmi célom van a zenémmel, szeretném a fiatalokat inspirálni, és szerintem nagyon sokat tanulhatunk olyan zenekaroktól, mint a Placebo.
Jared imádta a saját hangját hallani, és amikor jókedvében volt, perceken keresztül tudott beszélni a riportereknek. Brian olyan arckifejezéssel ült mellette, mint akinek komoly önuralmába kerül visszafojtani a nevetését, miközben a kanapé karfájára támaszkodva két ujja között tartotta az égő cigarettát és az asztal egy pontjára bámult.
- A következő kérdés mindkettőtöknek szól: mit vártok a közös turnétól?
Brian felemelte a mikrofonját.
- Szeretnénk, ha az államokbeli fiatalok jobban megismernék az európai zenei kultúrát… - de Brian nem tudta befejezni a mondatot, mert Jared magához ragadta a szót.
- Nagyon érdekes tapasztalat számunkra, hogy egy európai és egy amerikai együttes közös turnéra induljon. Ez egy olyan dolog, amit még soha nem csináltunk azelőtt. A Placebo koncert körútja egy nagyszabású esemény, és nagyon örülünk neki, hogy részt vehetünk egy ilyen nagyszabású produkcióban, egy ilyen népszerű zenekar turnéján, akiket nagyra becsülünk mindannyian.
Brian a homlokát ráncolta. A riporter felemelte a mikrofonját az újabb kérdéshez.
- Szerintetek miben különbözik az európai és az amerikai rockzene egymástól?
Brian rövid habozás után válaszolt.
- Mind hangzásában mind mondanivalójában egyértelműen különbözik egymástól az európai és az amerikai rockzene, mivel más kultúrkörnyezetből bontakozik ki, és mások a társadalmi elvárások… Európában a fiatalok erősen politizálnak, és foglalkoztatják őket a szociális problémák, amíg amerikára ez nem jellemző…
- Én nem látok ilyen nagy különbséget. A 30Seconds To Mars számos európai bandát tart példaképének, olyanokat, mint a Pink Floyd, vagy a Depeche Mode. Ha megnézzük, a fiatalok ma már bármilyen zenét le tudnak tölteni maguknak interneten keresztül, így a zene is sokkal nemzetközibbé vált, a határok lassan elmosódnak.
A férfi, aki Briannel érkezett, odalépett a műsorvezetőhöz, és valamit súgott a fülébe, ami az interjú idejének lejártára vonatkozhatott, mert a riporter ezt követően udvariasan elbúcsúzott tőlük és befejezte az interjút. A férfi ott maradt a riporterrel megbeszélni valamit, Jared és Brian pedig együtt mentek ki a folyosóra, ahol az öltözőhelyiségek felé vették az irányt. Az arénának ezen a hátsó, eldugott szegletében nem járkált sem technikai személyzet, sem biztonsági emberek.
- Hogy te mennyi sületlenséget tudsz beszélni!!! – Brian megállt a folyosó közepén és Jaredra nézett – Mi volt ez a…. – összeráncolta a homlokát, miközben majdnem elnevette magát – „régóta nagy rajongója voltam a Placebónak” – dolog? Tudtad, hogy milyen zenét játszunk egyáltalán, mielőtt találkoztunk volna?
Jared ezen elgondolkodott.
- Nem.
- Tudtad egyáltalán, hogy milyen nemzetiségűek vagyunk?
Jared összeráncolta a szemöldökét és zavartan félrenézett.
- Nem.
- Tudtad, hogy létezünk?
- Öööööö… Nem?
Brian szívből, őszintén felnevetett. Jared vigyorgott.
- Akkor jól sejtettem!
- Oké, de én most tudtam meg, hogy lesz ez az interjú. Az asszisztensem nem is szólt. Tehát nem tudtam lelkileg felkészülni.
Brian lassan elindult a folyosón, még mindig mosolyogva. Jared követte.
- Mit kell egy interjúra lelkileg felkészülni?
- Nem tudtam, hogy lesz. 10 perc múlva színpadon kéne lennem… Valaki nagyon keresztbe szervezte ezt.
- Azt hiszem, ez a mi turnémenedzserünk volt, Gerard. Néha össze tud hozni ilyesfajta dolgokat. A múltkor éjjel egy órára szervezett be egy egy órás interjút az egész csapatnak. Gondolhatod, mennyire élveztük!
- Ilyenkor nem mondhatod, hogy nem csinálod meg?
- Az egyik legnagyobb francia tv csatorna készítette. Muszáj volt elmenni rá…
Lassan kiértek a folyosónak arra a részére, ahol elváltak az útjaik.
- Nos, azt hiszem, nekem erre kell mennem a színpad irányába – Jared a háta mögé pillantott, majd visszanézett Brianre. Brian hátraszegte a fejét és egyenesen Jared szemébe nézett, de arca komolyra váltott.
- Azért remélem még találkozunk, és nemcsak az interjúkon - a hangja magabiztos volt, de egyben érzéki is.
- Ennek nagyon örülnék – Jared még egy pillanatig Brian zöldeskék szemén legeltette a tekintetét, majd elindult a színpad irányába.

Jared fáradt volt. Minden tagjában érezte a kimerültséget, és hogy azonnal el fog aludni, amint leteszi a fejét a párnára. Kimerítette a mai napi első koncert, mivel benne volt a bizonyítási vágy, és ennek megfelelően a végsőkig hajtotta magát a színpadon. A közönség lelkes volt, és ez elégedettséggel töltötte el, de most semmi másra nem vágyott, csak egy ágyra, amiben alhat másnap reggelig. A szállodai szoba semmivel nem volt különb, mint az a pár száz, amiben már előzőleg is járt. Levetette a pulóverét, a pólóját és a cipőjét, és éppen azon gondolkodott, hogy másnap hány óráig lesz ideje aludni, amikor kopogtattak az ajtón.
- Jaj, ne… - mondta halkan, majd kicsit hangosabban az ajtó felé kiáltott – Most nem megyek le veletek a bárba Matt, fáradt vagyok, aludnom kell.
Az ajtó irányából azonban nem érkezett válasz.
Még egyszer kopogtattak. Jared összeráncolta a szemöldökét. Odament az ajtóhoz és kinyitotta.
Az ajtó mögött Brian állt, zsebre tett kezekkel. Amikor meglátta Jaredet, felvonta a szemöldökét, és félig mosolyogva, csillogó szemekkel végignézett rajta. Végül a tekintete Jared arcán állapodott meg.
- Klassz a szerkód.
Jared ekkor vette észre, hogy a fekete farmerjén kívül semmi más ruha nincsen rajta.
- Bemehetek?
- Ööööö… Persze.
Jared zavarban volt. Félreállt az ajtóból, hogy utat engedjen Briannek, aki határozott léptekkel belépett a szobába, becsukta maga mögött az ajtót, és ráfordította a zárat. A fiú sötétkék, szűk szabású farmert viselt, és a fekete pólója fölött egy rövid bőrkabátot. Jared csak állt bambán, még mindig az ajtó mellett. Brian besétált a szobába, levetette a bőrkabátját, és a fotelra dobta. Jared követte őt befelé, de még mindig nem igazán tudta, hogy mit kezdjen magával. Az apró szoba elejében két fotel fogott közre egy kis kör alakú asztalkát. Középen egy hatalmas franciaágy terpeszkedett, mellette Jared bőröndje, amelynek lehajtott teteje alól ruhák kandikáltak ki. Brian körülnézett, majd szembefordult vele, odasétált hozzá, és egy könnyed mozdulattal átkarolta Jared nyakát és összekulcsolta rajta a kezeit. Jared orrát érzéki parfüm bódító illata csapta meg. A fiú egy fél fejjel alacsonyabb volt Jarednél, így a fejét hátra kellett hajtania, hogy Jared szemeibe nézhessen. A hatalmas zöldeskék szempár most vágyakozóan pillantott fel Jaredre, miközben ajkaik majdnem összeértek.
- Van valami, amit nem tudtunk befejezni Atlantában… és most szeretném befejezni... – mondta lassan. Jaredet annyira meglepte a férfi rámenőssége, hogy egy szót sem tudott kinyögni. Briant azonban láthatólag nem bizonytalanította el Jared zavara, sőt, csak most kezdte igazán elemében érezni magát. Jared szeméből egy pillanat alatt kiment az álom. Brian magához húzta Jaredet és megcsókolta. Jared próbált úrrá lenni az egyre növekvő meglepetésén. Chrissel való kapcsolatuk elején többször előfordult, hogy a férfi rámenősen viselkedett Jareddel, és ő néha haragudott is rá emiatt, mert ilyenkor képes volt a végletekig zavarba hozni őt, kínos szituációkat teremtve számára. Brian azonban más volt. Volt valami a fiú zöldeskék szemében, amit Jarednek nehezére esett megfogalmaznia. Szeretetéhség? Valakihez tartozni akarás? Vágy arra, hogy valaki megértse őt? Vagy egyszerűen csak valami mélyről jövő, titkolt szomorúság?
Jared megfogta Brian derekát és közelebb húzta magához, miközben hevesen visszacsókolta a kis betolakodót. Brian beletúrt Jared tarkóján a hajába, és Jared száját még inkább a sajátjára szorította. Jared a fiú mozdulataiban valami számára eddig ismeretlen ragaszkodást és odaadást érzett. Brian keze Jared ágyékára tévedt és finoman megmarkolta azt, majd simogatni kezdte. Jared felsóhajtott, miközben érezte, hogy férfiassága megkeményedik a farmerjában. Briannek nem volt nehéz dolga: Jared hónapok óta nem szexelt, és most vonzotta az ismeretlenség izgalma is. Jared belemarkolt Brian formás fenekébe, és amikor az válaszul Jared ágyékához dörgölőzött, érezte annak ágaskodó férfiasságát a farmeren keresztül. Jared érezte, amint hirtelen elönti a vágy a fiú fenekének formájától és igyekezett még jobban kitapogatni a csábító idomot a szűk farmeren keresztül. Brian feneke kemény volt és izmos, és olyan kicsi, hogy Jared tenyerébe pont beleillett annak domborulata. Csípője pedig olyan keskeny és karcsú, hogy Jared majdnem át tudta érni a két kezével.
Brian rákulcsolta a kezét Jared kezére és az ágyhoz húzta őt. Nemsokára már azon hemperegve harapdálták és csókolták mohón egymás ajkait. Jared Brian fölé kerekedett, és nyelvével befurakodott a szájába, miközben a fiú lerúgta a cipőit, majd szétnyitotta formás combjait és felhúzta őket, hogy közre fogja velük Jared csipőjét. Brian egyre hevesebben csókolta Jaredet, néha szinte harapva és szívva a férfi ajkait. Kezei Jared hátáról annak ágyékára vándoroltak, és lehúzták a farmerjének cipzárját. A kis kezek gyorsan rátaláltak Jared duzzadó szerszámára, és jobbjával elkezdte masszírozni a telt férfiasságot. Jared teste megfeszült a kéjtől. Brian a másik kezével megpróbálta megszabadítani Jaredet egyetlen, feleslegessé vált ruhadarabjától, végül sikerrel.
Jared egy pillanatra feltámaszkodott és Brian szemébe nézett, amelyet mostanra szinte elhomályosított az erős vágy és a türelmetlenség. Jared szépségesnek látta az egzotikus, hosszúkás arcot, amelynek finom vonásai most feszültek voltak az izgalomtól és a várakozástól. Jared lecibálta Brianről a fekete pólóját és a bal kezére támaszkodva a farmerjának cipzárjával bajlódott. Brian azonban türelmetlenebb volt ennél. Egy pillanat alatt leráncigálta magáról a ruháit és maga fölé akarta húzni Jaredet, aki azonban nem engedelmeskedett azonnal a hangtalan kérésnek. Miközben kezével végigsiklott a fiú csupasz testén, szemével követte az elnyújtott mozdulatot. Jared keze Brian tökéletes vonalú vállától kezdte meg felfedező útját, és lejjebb siklott a fiú mellkasára, a hasán keresztül egészen az ágyékáig. Brian teste nem volt férfias, sokkal inkább fiús, törzse és combjai lágy, finom vonalúak. Hófehér bőrén nem látszódtak át kemény izmok, teste mégis feszes volt, mint egy serdülő fiúé, hasa lapos, derekának vonala lágyan ívelt, csípője keskeny. Az előtte érzékien elnyúló test néhány aprócska szőke szőrszáltól eltekintve szinte teljesen szőrtelen volt, ami meglepte Jaredet. A lágyan ívelő formák sokkal inkább egy tizenéves fiú testére emlékeztették, mint egy felnőtt férfiéra.
Jared érezte, ahogyan az agyában megfogalmazódott gondolatoktól a szenvedélye még tüzesebben lángol fel. Érzékei beszűkültek, magába szívta Brian testének illatát, tágra nyílt szemeivel annak vágyakozó arcát figyelte. Jobbjával Brian ágaskodó szerszámát kezdte simogatni, mialatt ismét Brian fölé hajolt és a nyelvével a szájába furakodott. Briannek végre sikerült Jaredet teljesen maga fölé húznia, és most szétnyitotta combjait, hogy körbefonja velük Jared csípőjét, majd teljesen felhúzta a térdeit, hogy Jared férfiasságának szabad utat engedjen. Jared hirtelen rádöbbent, hogy Brian olyasmit vár el tőle, amit még soha nem csinált azelőtt, legalábbis férfival még nem, de már nem tudott megálljt parancsolni a testének. Vesszejét Brian járatához érintette.
- Nem kéne valami…? -kezdte rekedt hangon.
- De igen… - Brian halkan válaszolt és Jared az ágy mellett fekvő bőröndjéből előhalászta az első krémes tubust, ami a keze ügyébe akadt. Jared Brian türelmetlenségét látva nem időzött sokat azzal, hogy felkészítse a behatolásra, és Brian láthatólag nem is igényelte az effajta gondoskodást. Jared ismét fölébe kerekedett, és szerszámának érzékeny végével megkereste Brian járatát. A fiú addigra teljesen körbezárta csípőjét a combjaival, és most Jaredet érezhetően a saját ágyéka irányába nyomta. Jared megpróbált gyengéden behatolni Brianbe, de a fiú láthatólag pont az ellenkezőjén ügyködött, és lábai szorításával Jaredet egy erős mozdulattal magába tolta. Jared tövig elmerült benne, miközben Brian hangosan és hosszan felnyögött a kéjtől. Járata nem volt szűk, sőt, Jared azt gondolta volna, hogy erősebb szorítást fog érezni behatoláskor, de aztán eszébe jutott, hogy Brian feltehetőleg sokszor szeretkezett már hasonlóképpen, és ezért nem ütközött semmifajta ellenállásba. Pár pillanat múlva elkezdett mozogni benne.
Először óvatosan kezdte, és Jared elnyújtott mozdulatainak hatására Brian teste elkezdett együtt mozogni Jaredével, ösztönösen követve az általa diktált ritmust. Csípőjével igyekezett úgy helyezkedni, hogy Jared vesszeje minél előbb megtalálja a kéjpontját. Pár mozdulatot követően aztán együtt meglelték a pontot, amit Brian hangos nyögéssel adott Jared tudtára. Brian szenvedélye innentől csillapíthatatlannak látszott. Jaredet folytonosan erősebb és gyorsabb mozdulatokra kérlelte, miközben a teste az övével együtt vonaglott az ágyon, és a szoba hangos volt a nyögéseiktől. Jared úgy érezte, még soha nem látott és érzett ennél gyönyörűbbet. Brian arca eltorzult a kéjtől, amelyet ő adott neki, és Jared minden egyes hangocskát élvezett, amely a fiú torkából önkéntelenül tört elő az ő férfiasságának köszönhetően. Még soha nem szeretkezett úgy férfivel, hogy ő lett volna az aktív fél, és most élvezte, hogy ő irányíthatja a mozdulatokat, amelyekkel közelebb juttathatta Briant a beteljesüléshez. Úgy érezte, mintha most vesztené el a szüzességét, annak minden gyönyörével és kínjával együtt, az univerzum beszűkült és a következő pillanatban fényévnyi távolságokra robbant szét. Jared élvezetét minden perccel jobban felajzotta Brian gyönyöre, amelyet a fiú egy pillanatra sem próbált meg elrejteni. A döféseivel egyenesen a fiú kéjpontját célozta, és Brian egyre erősebben szorította a férfi karjait. Néha a férfi vállába csimpaszkodott tiszta erejéből, hogy még inkább Jared férfiasságába tolhassa saját ágyékát újra és újra.
Jared érezte, ahogyan Brian mozdulatai türelmetlenebbé válnak, és gyorsított a tempón. Brian teste néhány erőteljes döfést követően megmerevedett, majd egy másodperc múlva járata összehúzódott, és ütemesen görcsölni kezdett, miközben hangosan nyögdécselt. Beteljesülésének forró nedve kéjének ütemében lövellt ki a lapos hasára. Az erőteljes szorítás hatására Jared sem tudta tovább visszatartani a kielégülését. Tövig hatolt a fiú testébe, és férfiassága gejzírszerűen lövellt ki annak belsejében. A mozdulatot még ösztönszerűen megismételte párszor, amíg teljesen el nem ernyedtek mindketten. Jared egy finom mozdulattal kiszállt Brianből és mellé feküdt.
Jared a fiú gyönyörű arcát figyelte, aki csak most nyitotta ki a szemét, és rá nézett. Jareden hirtelen leküzdhetetlen fáradság vett erőt, ezért lehunyta a szemeit. Csak egy kicsit, gondolta. Egy mozdulattal leoltotta az összes világítást a szobában, az ágy melletti kapcsolóval. Szeretett volna még mondani valamit Briannek, valami kedveset, de már elfelejtette, hogy mi lett volna az. Kicsivel később mintha még hallotta volna, hogy Brian kimegy a fürdőbe és megnyitja a csapot, majd mély, álom nélküli álomba zuhant.

 

 
Sucker-Love ^^
 
Közvélemény
Lezárt szavazások
 
Közvélemény
Lezárt szavazások
 
Társalgó
 
css

 

 

 
Brianke
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre