It seemed a place for us to dream
Molko fans ^^
Indulás: 2007-04-03
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
css (lapozó)
 
css (látogatók)

látogató van itt

 
css (egérkövető)
 
Brian+Jared 2.
Brian+Jared 2. : Brian/Jared story

Brian/Jared story

Kaname  2007.04.14. 11:19

folytatódik :D


Jared nem tudott aludni. Körülbelül egy órája forgolódott az ágyban, amikor úgy döntött, hogy csatlakozik a többiekhez, akik az estét a hotel bárjában kívánták eltölteni. Este többször is telefonált neki Shannon, aki először viccelődve, majd különböző trükkökkel, végül komolytalan zsarolással próbálta rávenni, hogy csatlakozzon a három bandataghoz, ő azonban fáradságra hivatkozva nemet mondott neki. Az ilyenfajta évődések természetesek voltak a két testvér számára, akik gyermekkoruk óta szinte mindenhová együtt mentek. Jared jól tudta, hogy bátyjának hiányzik a társasága, amikor nincsenek együtt, most azonban nem volt kedve a hangos zenéhez és a harsány beszélgetésekhez.
Chrissel való szakítása csendesebbé és befelé fordulóbbá tette, bár titkon reménykedett benne, hogy a hangulatváltozása csak átmeneti és rövid időn belül sikerül majd összeszednie magát és visszatérnie a régi, megszokott életéhez. A legrosszabb érzés az egészben az volt, hogy a szakítás miatti szomorúságát senkivel nem tudta megosztani. Biztos volt benne, hogyha összeszedné a bátorságát és beszélne Shannonnak Chrissel folytatott viszonyáról, jobban érezné magát a bőrében. Megoszthatta volna a bánatát vele, a frusztrációját és a dühét, amiért Chris még csak meg sem próbálta visszatartani őt azon a végzetes éjszakán.
Jared azonban nem érzett magában annyi erőt, hogy előrukkoljon Shannonnak a történtekkel. Emiatt pedig bűntudat gyötörte. A testvéreknek soha nem voltak egymás előtt titkaik, most pedig Jarednek komoly erőfeszítésébe került, hogy eltitkolja Shannon előtt az egyre jobban eluralkodó szomorúságát. Miközben a turnébusszal napokon keresztül rótták az Államok autópályáit, az ablakon kifelé bámulva ezerszer próbálta elképzelni magában a bátyja reakcióit, miközben bevallja neki, hogy egy férfival folytatott szerelmi és testi kapcsolatot majdnem egy éven keresztül. Vajon mit szólna hozzá Shan, ha megtudná az igazságot?
Jared a ruhái után tapogatózott a teljesen elsötétített szobában. A bőröndjéből, a tiszta ruhái közül sikerült egy fekete, szűk szabású farmert, és egy sötétkék rövidujjú pólót előkotorni. Az öltözetét egy fekete pamutinggel fejezte be, amit már egész álló nap viselt, de nem volt kedve tovább matatni a bőröndjében, az ing pedig ott hevert a fotelen kissé összegyűrve. Miután felöltözködött, a hotel legalsó szintje felé vette az irányt a kihalt folyosókon keresztül. A liftben elővette a telefonját, hogy ellenőrizze, nem jött -e olyan üzenete, amit esetleg nem vett észre korábban. Nulla óra tizenkettő…
A fesztivál koncertjét követő napot egy atlantai külvárosi szállodában töltötték, ahol a többi fellépő zenekar is elszállásolásra került. Mivel a következő koncertjükre csak három nap múlva került sor, a turné pontos terveit követve nem kellett azonnal továbbindulniuk a turnébusszal. A bandatagok pedig az unalmasan lehangoló napot egy esti bulizással próbálták megmenteni.
Jared a bár zsúfolt helységébe lépve megtorpant egy pillanatra. Megpróbálta hozzászoktatni a szemét a helység félhomályához, miközben a társait keresve a boxokban ülő társaságokat pásztázta. A félhomályban ülő alakok a rájuk telepedett cigarettafüstön keresztül történeteket meséltek egymásnak. Nem kellett sokáig erőltetni a szemét, a helység túlsó végében Tomo észrevette az ajtóban álló alakot, és az asztaltól felemelkedve mindkét kezével erősen hadonászva igyekezett a tudtára adni, melyik asztalnál foglaltak helyet a többiekkel. Jared intett neki egyet, reménykedve abban, hogy más nem vette észre Tomo túlzott buzgóságát, és határozott lépésekkel keresztülvágott a helységen.
Shannon széles vigyorral fogadta és azonnal arrébbcsúszott a bőrkanapén, hogy helyet csináljon maga mellett. Jared lehuppant mellé.
- Látom mégiscsak hiányoztunk neked– kezdte Shannon vigyorogva, de Jared hirtelen úgy érezte, hogy hatalmas szakadék tátong a lelkére telepedett szomorúság és a banda jókedve között. Egy pincérnő libbent oda az asztalhoz mosolyogva.
-Egy ásványvizet kérek – mondta a szöke topmodell alkatú felszolgálónőnek, miközben rápillantott, de egyből tovább is siklott a tekintete a vele szemben levő asztalra, ahol egy harsány társaság vonta magára a figyelmét. Az ereiben hirtelen megfagyott a vér, amikor beléhasított a felismerés: a szemközti társaság tagjai között a pontosan vele szemben üldögélő fiatalember nem más, mint Brian.
A bár kellemes, bensőséges hangulatot árasztott magából. A kis méretű, fekete kör alakú asztalokat barna bőrrel kárpitozott kanapék vették körül, félkör alakban, amelyek a középen futó, U alakú közlekedőről nyíltak. A falakat sötét bársony tapétával borították, és a közlekedő fölött több helyen is kristálycsillárok szórták halovány fényüket a szálloda vendégeire. A helyiség egyik sarkában egy koktél keverő pult mögött csokornyakkendős pincér keverte az italokat a vele szemben bárszékeken ülő vendégek részére. A bárt lágy zongoradallam töltötte be.
Brian társasága a közlekedő másik oldalán, egy boxszal távolabb foglalt helyet Jared bandájához képest. Láthatólag egy jó ideje itt lehettek, mivel az asztalukat sűrűn borították a kiürült poharak, amelyeket a pincérnőnek nem volt még ideje leszedni. Brian Jareddal szemben, a kanapé szélén ült, közvetlenül mellette a langaléta basszusgitáros foglalt helyet, aki egy történetet mesélt neki hosszasan, nagy beleéléssel, miközben szinte teljesen felé fordult. Jobb karját az énekes háta mögött átvetette a bőrülés háttámláján, másik kezével pedig egy poharat markolászott az asztalon. A fiatalembert láthatólag mulattatta a történet, mivel a megfelelő részeknél fel-felkuncogott, és folyamatosan elbűvölően mosolygott. Testbeszéde azonban zárkózottságról árulkodott: bal kezét átfonta a mellkasa előtt, hogy megtámassza vele a jobb könyökét, amivel aztán szabadon és élvezettel szívhatta a két ujja között kecsesen tartott cigarettát.
-És tudjátok hol ébredtem fel legközelebb? – Jaredet Tomo hangja zökkentette ki a bámészkodásából, aki közben egy történetet mesélt arról, hogy mostanában egyre lustább kezd lenni. –Itt, Atlantában! 14 órát aludtam egyhuzamban a buszon, el tudjátok ezt képzelni?
-Én leghosszabban 8-9 órát tudok aludni, többet egy perccel se. Egyszerűen kivet az ágy. – Matt elégedetten dőlt hátra miközben a kezében tartott digitális fényképezőgéppel bíbelődött.
A topmodell meghozta Jarednek az ásványvizet és hatalmas mosollyal az arcán szolgálta fel, miközben többször is Jareden legeltette a kifestett szemeit.
- Nem viszed fel magadhoz egy alkalomra? – súgta a fülébe Shannon virgonc félmosollyal, amikor a hölgy elment, úgy, hogy a többiek ne hallhassák.
- Fáradt vagyok, tudod, hogy teljesen kikészít ez az időeltolódás. – lódította, miközben arra gondolt, hogy a háta közepére nem kívánja most a hölgyeményt.
- Régebben biztosan elkaptad volna egy-két körre! – Shannon nem hagyta annyiban a dolgot, és ez egyre jobban idegesítette Jaredet. Tudta, hogy észrevett valamit az utóbbi időben rá telepedett rossz hangulatából, bár Jared a nap 24 órájában igyekezett színészkedni, amennyire csak kitellett tőle, és viccelődéssel leplezni a lelkét nyomasztó bánatot. Ennek ellenére tudta, hogy Shannonnak néha elég csak a szemébe néznie, és látja az igazi érzéseit.
- Akkor még nem írtak meg mindent másnap az interneten. – Jared a hazudozás nagymesterévé vált az utóbbi egy évben.
Matt végre beállította a fényképezőgépét, és most az állandó célpontjára, Jaredre irányította a kis masinát.
- Jaj, most ne! – Jared ellenkezésül felemelte a nyitott tenyerét, a fényképezőgép objektíve felé fordítva, de már elkésett a mozdulattal, és a vaku éles villanásával egyszerre vonta magára a félhomályos bárban üldögélő emberek figyelmét egy rövid pillanatra. Jared önkéntelenül is Brianre pillantott lopva, akinek a figyelmét ugyancsak felkeltette az erős villanás, és most Jaredet nézte fürkészőn. Jared viszonozta a pillantását, és hosszú másodpercekig rajta is felejtette a tekintetét, mire a srác kihívóan elmosolyodott, még mindig egyenesen Jared szemébe nézve. A mellette ülő basszusgitáros azonban észrevette a közjátékot és kérdőn követte Brian pillantását a szemközti asztal felé. Amikor találkozott a tekintetük, Jared szinte megijedt a magas férfi kérdő pillantásától, ezért gyorsan visszafordult Matt felé, miközben érezte, hogy Brian szemérmetlen viselkedésének köszönhetően elvörösödött.
- Ne csináld már, nem akarok feltűnősködni. – Jared zavartan húzta el a száját.
- Bocsánat – Matt kicsit szégyellte magát. Évek óta a banda tagja volt és tudta jól, hogy az autogram osztogatás milyen fárasztó tud lenni.
A szemközti asztaltársaság lassan szedelőzködni kezdett. Az öt tagú banda tagjai magukhoz vették az asztalon heverő cigerettás dobozokat, öngyújtókat, mobil telefonokat, és a kijárat felé indultak. Jared nem mert Brianre pillantani, amikor elment mellette, azonban egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntött, ő is elbúcsúzik a többiektől. Gyorsan elköszönt a bandától, akik láthatólag nem örültek gyors távozásának, és sietve a kis társaság után igyekezett, maga sem tudta igazán megmondani, miért.
A csapat még a felvonó előtt várakozott a liftre, amikor Jared egy kicsivel hátrébb megállt mögöttük. Brian azonnal észrevette őt, és a padlószőnyeget bámulva próbálta elnyomni a mosolygását – sikertelenül.
- JARED! – a hang a háta mögül jött és nagyon ismerősen csengett. Hátrafordult, a hang irányába.
- Brent…. – mondta erőtlenül, mert nem hitt a szemének. Brent Bolthouse régi jó barátja volt, nem sokkal azután ismerte meg, hogy Los Angelesbe érkezett, 20 dollárral a zsebében, hogy szerencsét próbáljon. Azóta őszinte barátság alakult ki a médiamogul és közötte.
- Mi mindenhol találkozunk? Kicsi a világ!!! – Brent őszinte, nyílt mosollyal az arcán ölelte magához Jaredet egy pillanatra, majd egyből Brian felé fordult. – Szia Brian! Hát Ti? Ismeritek egymást? Nem is tudtam…- És Briant is hasonló szeretettel ölelte magához, mint egy pillanattal azelőtt Jaredet.
- Szia Brent! Az igazság az, hogy nem ismerjük egymást. – Brian állát felszegve nyíltan Jaredre mosolygott, és a pillantását kémlelve pontosan a szemébe nézett, miközben kezeit szűk kék farmerjének a zsebeibe mélyesztette. Testbeszéde arról árulkodott, hogy rendkívüli módon élvezi a helyzetet. A hangja meglepően mélyen csengett alacsony termetéhez és magas énekhangjához képest. Testhez álló fekete, hosszú ujjú pólót viselt.
- Jared, ő Brian Molko, Brian, ő Jared Leto. Gondolom, nem kell különösebben bemutatnom titeket egymásnak. – Jared nem merte elárulni, hogy két nappal ezelőtt még bizony fogalma nem volt, ki is az a Brian Molko, és Brian arcán sem igazán tükröződött a felismerés, hogy ki is ő valójában. A helyzet kezdett komikussá válni. Brian kezet nyújtott és Jared finoman megrázta a kezét. A mozdulat elnyújtott volt, és elegáns. Brian keze kicsi volt és meleg, és kellemes tapintású, kézfogása mégis erős.
A lift nagy nehezen megérkezett a hotel mínusz egyes szintjére.
- Feljöttök velünk az apartmanba? A srácok a minibár társaságában szeretnék eltölteni az este további részét – Brian a mellette álló banda felé fordította tekintetét lassan, majd újra Jaredre nézett kérdőn.
- Persze! – vágta rá azonnal Jared és Brenttel együtt magabiztosan követték a társaságot a liftbe. Az apartman a hotel tizenötödik emeletén volt és valószínűleg a legnagyobb és leggazdagabban díszített lehetett a szállodában. Egy hatalmas hallból nyílt a hálószoba, aminek ajtaját Brian egyből a megérkezésükkor sietve becsukta. A hallban két hatalmas kanapé és több kényelmes fotel fogta közre a középen elnyúló dohányzóasztalt. A többiek rávetették magukat az ülőgarnitúrára, és hamar előkerültek a minibárból származó dobozos sörök és egy nagy üveg whisky is. Jared az egyik kanapé mögött álldogált tanácstalanul. Brent már a liftben belekezdett egy végeláthatatlan beszélgetésbe a basszusgitárossal egy olyan együttes zenéjéről, amelyet Jared nem ismert. Valószínűleg azok is európaiak lehetnek…
- Ez kinek az apartmanja?- Jared körbepillantott az elegáns art deco bútorokon. Brian könnyedén megvonta a vállát, mielőtt válaszolt volna: -Az enyém. – és megállt Jared előtt. Majd hirtelen eszébe juthatott valami, mert felderült az arca. –Gyere, mutatok valamit. – Brian a szalon másik oldaláról nyíló hatalmas, szárnyas üvegajtóhoz ment, és a fehér függönyt félrehajtva kitárta a tábláit. A pompás ajtók egy háromszor két méteres teraszra nyíltak, melyet derékig érő, széles kőkorlát szegélyezett. A teraszról csodálatos kilátás nyílt az éjszakai fényekbe burkolózott Atlantára. Jaredet elbűvölte a látvány. Az ő szobájából legfeljebb a szemközti tűzfalat lehetett látni, nemhogy a város éjszakai fényeit.
Brian mindkét könyökével a kőkorlátra támaszkodott és a távolban pislogó fényeket bámulta. A férfi mellé lépett. Egy darabig nem szóltak egymáshoz, majd Jared rápillantott. A fiú egzotikus arcán szelíd mosoly bujkált, de nem nézett rá Jaredre, csak egyszerűen hagyta, hogy az rajta legeltesse a pillantását. Brian finom bőre bársonyosan sima volt, és rózsaszínűen átlátszó, mintha a kastélyok ódon falán lógó festmények arisztokrata modelleiről mintázták volna, a szemei pedig világoszöldek, mint egy különleges tisztaságú smaragdkő egy nagyon drága ékszerben. Finom vonalú arcéle nemesi vonásokat tükrözött.
Jared szíve a torkában dobogott. Nem is reménykedett abban, hogy ilyen rövid idő alatt sikerül ennyire közel kerülnie a vonzó fiúhoz, akit előző este lesett meg a koncert színfalai mögül és aki olyan ellenállhatatlanul elbűvölte őt aznap este. A szalonból nevetés szűrődött ki a teraszra a fehér függönyön keresztül.
- Tegnap láttam a koncertet…- törte meg a csendet Jared, kissé bizonytalan hanggal, mivel jelenleg fogalma sem volt, milyen témát is hozhatna fel. Brian egyből ránézett, az arcán öntelt mosollyal, mint aki már hozzászokott a folyamatos dícsérgetésekhez, és most is azt várná, hogy ömlengéssel folytatódjon a beszélgetés. De Jared direkt nem ment bele a játékba. - Azt hittem, már továbbutaztatok, mint a többi zenekar. – de Briant nem lehetett elbizonytalanítani.
- Két nap múlva kezdődik az ausztrál turnénk. 25 fellépésünk lesz másfél hónap alatt. Holnap megy a gépünk Sidneybe, így most itt maradtunk még egy napot. Tulajdonképpen csak erre az egy fesztiválra ugrottunk át az Államokba. Ausztrália után lesz egy pár koncert a távolkeleten, aztán nem is tudom… Vagy az amerikai vagy az európai turné kezdődik, ez még nincs eldöntve… Az elkövetkező egy évben végig turnézni fogunk.- Brian olyan hangon mesélt, mintha egy régi ismerősével beszélgetne. A hangja rendkívül kedves volt, szinte már bájos és megnyugtató, a stílusa könnyed.
Beszéd közben előkotorta a farzsebéből a cigarettáját és egy ütött-kopott öngyújtót, majd megszokott mozdulatokkal gyújtott rá egy cigarettára. Jared azon gondolkodott, hogy a saját zenekara mikor jut el arra a szintre, hogy világkörüli turnéra induljanak.
-Látod a távolban azt a magas toronyépületet? – kérdezte könnyedén Brian és kinyújtotta a kezét, hogy a két ujja között tartott cigarettával egy távoli, magas épületre mutasson, amelynek fényei messzire szikráztak az éjszakában. – Egyszer felmentünk a többiekkel. Nagyon szép a kilátás a tetejéről…- majd tűnődni kezdett - Nincs kedved felmenni a tetejére? – fordult hirtelen Jaredhez, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
- Most??? – Jared nem hitt a fülének. – Éjjel egy óra van… - nézett a telefonjának a kijelzőjére bizonytalanul, majd újra Brianre pillantott, hogy meggyőződjön róla, a fiú viccnek szánta –e az előbbi ötletét.
- Na és? Éjjel is beengedik a turistákat! – Briant nem lehetett lebeszélni, és Jared hirtelen rájött, hogy nem is akarja. Ennél őrültebb ötletet már régen hallott, de szinte felszabadult a gondolattól, hogy kettesben lehet kicsit a fiúval. Mire észbekapott, Brian már felvett magára egy szűk, fekete, csípőig érő börkabátot és a lifttel a szálloda fölszintje felé tartottak. A hotel előtt beültek egy taxiba, amely a parkolóban várakozott és Brian a belváros felé irányította a sofőrt.
Mindketten a taxi hátsó ülésére ültek be, és Jared hirtelen nagyon bensőségesnek érezte a pillanatot. A férfi ránézett a mellette ülő vékony fiúra, aki a karját maga előtt összefonva figyelte a kirakatokat, amelyek mellett elhaladtak a kocsival. A srác szinte eltörpült a hatalmas taxi hátsó ülésén, pedig csak fél fejjel volt alacsonyabb Jarednél. Egy ideig rajta legeltette Brian törékeny testén a szemeit, a srác pedig az autóból kifelé bámulva úgy tett, mintha nem vette volna észre Jared sóvárgó pillantását.
- Sokszor vannak hasonlóan meglepő ötleteid? – kérdezte Jared halkan, hogy a sofőr ne hallja meg a beszélgetésüket.
- Sokszor találok ki eszement dolgokat! - bólogatott jókedvűen a srác, és karját még szorosabban összefűzte maga előtt.
Negyed óra múlva megérkeztek a hatalmas épület elé, és Jared kifizette a taxit, amely lomhán magukra hagyta őket az atlantai éjszakában. A 35 emelet magas épület Atlanta belvárosának a központjában állt, és valamiféle business center lehetett, de Brian nem emlékezett rá, hogy mi a funkciója, mert állítólag meglehetősen „jól érezte” magát, amikor legutoljára itt járt. Jared nem boncolgatta, hogy ez mit jelent pontosan.
Briannek igaza volt: valóban felengedte őket a biztonsági őr az épület tetejére, miután elmagyarázták neki, hogy európai turisták, és holnap megy a gépük vissza Londonba, illetve hogy soha többet nem lesz lehetőségük felmenni a tetőre, hogy gyönyörködjenek a kilátásban, ha most nem teszik meg.
A lifttel hamar felértek a kifejezetten a turisták számára kialakított kilátóteraszra, ahol lenyűgöző látvány tárult a szemük elé. Az épület tetőteraszát körbejárva egész Atlanta a lábuk előtt hevert, és a magasból káprázatos látvány nyílt a város szikrázó éjszakai fényeire. A hatalmas teraszon rajtuk kívül egy lélek sem volt, így zavartalanul vehették szemügyre a pazar látványt. A forgalom lassan haladt az alattuk húzódó sugárutakon, amelyeket színpompásan villogó neonreklámok ragyogtak be, ameddig a szem ellátott.
A kilátó korlátjának támaszkodva szorosan egymás mellett állva bámulták a város szikrázó forgatagát. Jared azon gondolkodott, hogy Chrissel való megismerkedésük idején rendszeresen zavarban érezte magát. Briannel azonban minden más volt. Minden olyan természetesen zajlott, és magától értetődően. Ráadásul szüntelen jókedve és sugárzó energiája őt is magával ragadta, és úgy érezte, hacsak rövid időre is, hogy a lelkét mardosó, titkolt szomorúság kezd feloldódni egy másik, felhőtlen érzésben, amelyben végre hosszú idő óta először szabadnak érezhette magát.
- Örülök, hogy eljöttünk ide – mondta Jared halkan, arcát a kellemesen hűvös szellő felé fordítva, amely a magasban fújdogált, majd Brianre nézett. Szinte meglepődött rajta, hogy a fiú nem is próbálta meg titkolni a boldogságát: ajkain halvány mosoly játszott, és szemei huncutul csillogtak.
- Nem kell mindent kimondani – válaszolta, de a hangja sokkal inkább kedves és bensőséges volt, mint visszautasító, és Jared nem értette, hogy mit akart vele mondani. Gondolkodni azonban már nem volt ideje rajta, mert Brian a teljes testével felé fordult, és a karjaival átfonta a nyakát. Jared a bőrkabát alá nyúlt, megfogta a srác vékony derekát, és egy gyengéd, de biztos mozdulattal magához húzta, miközben ajkaik finoman egymáshoz értek. Jared egy gyengéd csókra számított, azonban Brian ajkai türelmetlenségről árulkodtak. Kinyitotta fogsorát és nyelvét hozzápréselte Jaredéhez, miközben csípejével Jaredhez dörgölőzött, szinte teljesen átadva magát a férfinek, és élvezve azt, ahogyan a másik a derekáról a csípejére és a fenekére vándorol a kezével. A következő másodpercben Jared viszonozta a csókot és nyelvét körbejáratta Brian szájában, játékosan felfedezve annak minden részletét. Jaredet váratlanul érte a másik mohósága, de egyre inkább belement a játékba ő is: a kezei végigvándoroltak a fiú hátán, felhajtva a pólóját, majd végigtapogatták formás fenekét, néha bele is markolva a csábító domborulatokba, miközben hevesen csókolták egymás ajkait.
Csak egy fél óra elteltével indultak vissza a hotelbe, amikor Brian már fázni kezdett, mivel a magasban fújó szél északira fordult. Jarednek a taxiban folyamatosan azon járt az esze, hogy hogyan fog az éjszaka végződni. A hotel liftjében Jared megnyomta a hetedik emelet gombját, ahol az ő szobája volt, nem tudhatták ugyanis, hogy Brian bandája még mindig ott üldögél –e az apartman halljában. Brian semmitmondó arccal álldogált a liftben Jared mellett, amíg a lift ajtaja be nem csukódott mögöttük, amikor azonban elindult a lift, széles mosollyal simult újra Jaredhez.
Jared a lift falának nyomta a csípőjével, és ajkaival újra mohón csókolni kezdte, majd nyelvével Brian nyakának és vállának hajlatára tért át. Brian halkan felnyögött a kényeztetéstől. Jared kezei ismét felderítő útra indultak Brian vékony derekán, csípőjén, és feszes fenekén, miközben Brian ajkaival és nyelvével mohón szopogatta Jared nyelvét.
A lift hangtalanul állt meg a hetedik emeleten. Jared szobája a folyosó végén volt, egyből Shannoné mellett. Jared kinyitotta a szoba ajtaját, és arra számított, hogy egy teljesen sötét szobába fognak belépni.
A szoba azonban nem volt sötét. A tv be volt kapcsolva, és az ajtónak háttal Shannon ült a fotelban, és láthatólag mélyen aludt. Jarednak földbe gyökerezett a lába a döbbenettől. Brian pont mellette állt, és amikor konstatálta a helyzetet, gyorsan ellépett Jared mellől, és szótlanul hátrálni kezdett a folyosón. Az arcán nem tükröződött düh, vagy felháborodás, de még csak harag sem, jóval inkább egy szelíd szomorúság, amit egy mosollyal próbált leplezni. Shannon ebben a pillanatban felébredt, és lassú mozdulatokkal elkezdett felülni a fotelban és kidörzsölni az álmot a szeméből. Jared Brianre nézett még egyszer, aki már jó pár lépésre járt tőle. Most felemelte a karját és egy lassú mozdulattal szomorúan búcsút intett Jarednek, a bőrkabátjának az ujja félig eltakarta a tenyerét, majd megfordult és eltűnt a folyosó fordulójában. Jared még mindig ott állt az ajtóban, amikor Shannonnak végre sikerült összeszednie magát egy kicsit, és Jaredre pillantania.
- Hát te meg hol voltál ilyen sokáig? – kérdezte, nem kevés felháborodással a hangjában.

 

 
Sucker-Love ^^
 
Közvélemény
Lezárt szavazások
 
Közvélemény
Lezárt szavazások
 
Társalgó
 
css

 

 

 
Brianke
 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre