Velvet Goldmine (Todd Haynes filmje) A Velvet Goldmine 98-as film, �gy most, hogy Haz�nkba �rt, m�r nagyon sok alkalommal �s nagyon sok helyr�l hallhattuk a film c�m�t, (magyarul B�lv�nyrock), sz�val, ak�r j� ez nek�nk, ak�r nem, helyb�l egy filmes legend�val van dolgunk.  Szerint�nk sokkal jobb dolog filmeket n�zni, mint legend�kat, de szerencs�s m�don elmondhatjuk, hogy amikor be�lt�nk megn�zni, azt sem tudtuk, hogy mit fogunk l�tni, lesz�m�tva, hogy nagyon h�res fikci�s film, �s hogy egy �nekesn�r�l sz�l.  A film el�g "�rdekesen" kezd�dik, fiatalok rohang�lnak London utc�in, 1971-ben, olyan ruh�kba �t�zve, mint amiket a t�v�ben a transzvesztita show-kon l�tni napjainkban. Azt�n el�rkez�nk, ha nem is a jelenbe, de legal�bb 84-be, �s megjelenik a keret- t�rt�net.  Mint az ABBA c. koncertfilmben, (1977), egy riporter feladatot kap, hogy k�sz�tsen anyagot egy t�z �ve elt�nt rock-szt�rr�l, van r� n�h�ny napja. Ekkor m�r kezd leesni a tantusz, hogy nem is �nekesn�r�l lesz sz�, hanem egy pasir�l. Nos, l�nyeg a l�nyeg, a film 90%-a a hetvenes �vekben j�tsz�dik, �s valah�nyszor �jra felbukkan a riporter a jelen-id�ben, illetve 84-ben, egyb�l esz�be jut valami, a r�gi id�kb�l, �s m�r megint a m�ltban cs�szk�lunk.  A m�lt. Legt�bb h�ztart�sban akad egy-egy r�gi David Bowie, esetleg Brian Ferry kazi. �gy nem neh�z felismerni, hogy mer�ben David Bowie hangz�s�, (de egy az egyben) sz�mokat hallunk a koncerteken �Brian Slade� a rock-szt�r el�ad�s�ban. H�tt�rzenek�nt pedig igazi Brian Ferry sz�mok is megjelennek. A Brian Slade nev� karakter f� jellemz�je, hogy �biszex�, �s �s ezekben a fura ruh�kban nyomul. L�tjuk az �let�t, hogy hogyan kezdi a p�ly�j�t, hogyan fedezi fel egy producer, hogyan fut be, meg ilyenek. Azt is l�tjuk, amint megl�t a sz�npadon egy az adott pillanatban n�la nagyobb rajong�-t�borral rendelkez�, hasonl� st�lus� el�ad�t, (szint�n f�rfi), aki leny�g�zi. El�sz�r azt hinn�nk, az el�ad�s tett r� olyan hat�st, de percek m�lva megl�togatj�k az egyes�lt �llamokban, �s bejelentik a n�z�knek, hogy egym�sba szerettek. innent�l kezdve a zenei karrierj�ket �s a szerelmi �let�ket van m�dunkban figyelemmel k�s�rni.  De riporter bar�tunk sem t�tlenkedik, ezekben a hetvenes �vek beli felv�telekben � egy rajong�, aki be van indulva a �Bowie�-lemezekre, alias Brian Slade. �s mik�zben a b�lv�nyozott szt�rj�r�l k�sz�lt fot�kat b�mulja a magazinokban felfedezi mag�ban, hogy �gy hatnak r�, mint m�s sr�cokra a csajfot�k. R�j�n, hogy l�tens homoszexu�lis (ezt �gy mondj�k), �s att�l kezdve m�g sokkal felszabad�t�bbnak tal�lja Brian Slade zen�j�t, s�t Brian Slade szerelm�nek zen�j�t is, aki Curt Wild n�vre hallgat, �s Ewan McGregor alak�tja, hossz�  platinasz�ke frizur�val, �s Iggy Pop-�ra hasonl� b�rgaty�ban, sz�npadon meztelen fels�testtel.  �gy halad a t�rt�net, mik�zben mint n�z� el�gg� unod magad, mert olyan, mintha egy oktat�filmet n�zn�l, valami t�rt�nelmi olvas�k�nyvet, ami r�ad�sul nem is azt mutatja, ami akkoriban volt, hanem csak sejtelmesen utal arra, vagyis nem leszel okosabb rock-zene t�rt�nelmi ismereteid szintj�n. Legink�bb csak azt �rz�keled, hogy f�rfiak f�rfiakra vannak beindulva, illetve azt, hogy �gy �ll�tj�k be a 70-es �veket, mintha a minimum biszexualit�sr�l sz�lt volna.  De m�g mindig nem �rteni, mire megy ki a j�t�k, hova akar kilyukadni ez a fikci�s koncertfilm.  Azt�n a riporter sr�c (feltehet�en k�pzeletben, de m�giscsak egy az egyben mutatj�k) szexu�lis interkurzusban vesz r�szt a hatalmas szt�rral (Curt Wild) felcs�peti mag�t.    Budapest Film

E z m � r   a   c � l e g y e n e s , mert 84-ben tal�lkozik �l�ben is az eml�tett Curt Wild-dal, �s mik�zben besz�l vele p�r percet, szint�n  a riport kapcs�n �rdekes rokonszenv alakul ki k�zt�k, (mintha a popszt�rok im�dn�k, ha kocsm�kban riporterek megtal�ln�k �ket), �s a nagy Curt Wild a riporternek adja a gy�r�j�t, vagy bross�t vagy mij�t. Ez az �kszer m�g a film elej�n ker�l egy kissr�c birtok�ba, akit �gy h�vnak, hogy Oscar Wilde. (Igen, a film els� perce 1864-ben j�tsz�dik, �s ut�na j�n a 71-es �v.) Oscar smaragdz�ld vagy t�rkizk�k �kszere szimbolikus, mintha a benne l�v� homoszexualit�st jelk�pezn�. Curt Wild pedig mintha �szint�n szimbolikusan Oscar �kunok�ja lenne. Sz�val az eg�sz azt adja ki, hogy ez az �kszer, ez a kit�z� vagy mi v�g�l a nagy Curt Wild-t�l, �s k�zvetve az �knagypapij�t�l v�g�l a riporterhez ker�l, �s feltehet�en ere ment ki a j�t�k. Az �zenet el�gg� egy�rtelm�, arra buzd�tja a l�tens homoszexualit�st magukban felfedez� fi�kat, hogy ne habozzanak, csatlakozzanak a klubhoz, vagy ak�rmit is csin�lnak, �rezz�k, hogy a klub t�mogatja �ket. T�nyleg olyan, mint egy v�laszt�si, illetve m�gink�bb t�bor-toborz� kamp�ny. Persze nem vit�s, hogy egy ilyen �zenet nagyon sok ember sz�m�ra j�lesik, de att�l f�ggetlen�l a film, mint film t�nyleg unalmas.  Meg kell m�g jegyezni, hogy a filmben ezek a szt�rok vadul fogyasztj�k a kem�nydrogokat. Plusz, mivel a hetvenes �vekben j�tsz�dik a t�rt�net z�me, �vszert m�g t�volr�l sem l�tni. �s egyetlen-egy szerepl�t sem l�tunk teljesen t�nkremenni a kem�nydrogok fogyaszt�s�nak hat�s�ra, ami egy propaganda-, vagy oktat�-film eset�n az�rt h�tr�ny, mert m�g azt hihetn� egy n�z�, hogy a kem�nydrogok nem is �letvesz�lyesek. �s azt is meg kell jegyezni, hogy a film val�j�ban a rock-szt�rok �let�t k�n�lja mintak�nt, akarva-akaratlanul (nem a mi dolgunk, hogy kital�ljuk, hogyan) az � �letform�jukat rekl�mozva, amit ak�r hajlamos valaki a homoszexualit�sra, ak�r homoszexu�lis, ak�r nem az, biztos, hogy nem tud mag�nak megengedni, m�g ha akarn� sem. Sz�vesen olvastunk volna egy ilyen �fikt�v� ki�r�st a film v�g�n, hogy Brian Slade 71 �s 99 k�z�tt k�b� h�ny milli� doll�rt k�lt�t k�b�t�szerekre, �s hogy riporter�nk, ezid� alatt mennyi p�nzt keresett �sszesen, �s ebb�l mennyit k�lt�tt koncertjegyekre, lemezekre, stb.  A film  Michael Stipe (REM) mint zenei producer k�zrem�k�d�se, valamint Iggy Pop �s David Bowie, �s 70-es �vek elej�nek (val�j�ban meseszer�) bemutat�sa miatt olyan h�res, amilyen, �s tal�n mert egy bulv�r-st�lus� "n�zz�k meg a h�res szt�rok h�l�szob�j�t" betekint�st k�n�l az �tlagosn�l k�v�ncsibb n�z�knek. -sz�rp-

R�VID T�RT�NETI �TTEKINT�S A VELVET GOLDMINE C. FILMHEZ - by Feledy Alad�r Elem�r

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n kett�szakadt vil�g nagyon r�vid id� m�lva megismerte a hidegh�bor�t, de m�g a despotikus kelet Szt�lin uralma alatt ny�g�tt, �s Nyugat-Eur�pa a h�bor�s k�rok helyre�ll�t�s�val volt elfoglalva, addig Amerika (k�t megnyert vil�gh�bor�val a h�ta m�g�tt) kezdte megtapasztalni, milyen is a fogyaszt�i t�rsadalom. Mindenkinek csal�di h�z, minden csal�dnak k�t aut�, h�t�szekr�ny stb. Persze m�r az �tvenes �vekben l�tszott, hogy a felsz�n alatt komoly reped�sek vannak. (Amerikaellenes tev�kenys�get vizsg�l� bizotts�g, Koreai h�bor�.) Megjelentek a l�zad� fiatalok, el�sz�r a zen�ben (Chuck Barry, Elvis) azt�n a moziban, (Brando, James Dean). A rock and roll ijeszt� elementarit�ssal s�p�rt v�gig a vil�g nyugati fel�nek fiatals�g�n, v�g�l a hatvanas �vek elej�n a Beatles olyan n�pszer�s�gre tett szert, ami nem csak a keleti blokkba sug�rzott �t, hanem a nyugat feln�tt t�rsadalm�ban is elfogadott� tette a beat-zen�t. (Amit bizony�t, pl. a zenekar lovagg� �t�se is.) Csakhogy a vietn�mi h�bor� �s a drogok megjelen�se v�get vetettek a r�vid t�rsadalmi b�k�nek, megjelent a hippi-kult�ra, mely megint �thidalhatatlan szakad�kot vert a gener�ci�k k�z�. A f�vet felv�ltotta az LSD, a heroin, �s a kokain. Az emberek r�j�ttek, hogy hi�ba papolnak a b�k�r�l, semmi belesz�l�suk nincs a dolgok menet�be.  Amerik�ban elkezdett dolgozni Andy Warhol, a Pop-art sz�l�atyja. A popul�ris m�v�szet azzal, hogy a fogyaszt�i t�rsadalom kell�keit emblematikus form�ban mutatta f�l, (pl. Campbell leveskonzerv, Marilyn Monroe szitanyomatok,) nem k�zel hozta a n�phez a m�v�szetet, mint ezt els� hall�sra sejten�nk, hanem �ppen elt�vol�totta, viszonylagoss� tette, valamennyire ki�res�tette, id�z�jelek k�z� helyezte. A jelens�g nem t�rgyalhat� Warhol �s az � "Factory"-ja n�lk�l. Ez a "gy�r" volt Andy m�helye, �s fergeteges non-stop buliz�sainak sz�nhelye, ahol az akkori New York legk�l�n�sebb, a t�rsadalomt�l j�l k�l�n�ll� figur�i m�latt�k az id�t. Warhol k�l�n�s, nem n�lk�li attit�dj�ben kell keresn�nk annak a gy�ker�t is, hogy a travesztia, a nemek hat�rainak ell�gies�l�se, �tj�rhat�s�ga is megjelent a palett�n, az id�ig tabuk�nt kezelt t�ma, mint divat, megjelent a m�v�szet palett�j�n. (Persze nem el�zm�nyek n�lk�l, hiszen tudunk a g�r�g�k ilyen szok�sair�l, Oscar Wilde-r�l, Thomas Mann dolgozatir�l, az angol koll�giumokban d�v� homoszexualit�sr�l.)   A c�l az emberi szabads�g hat�rainak kit�g�t�sa volt, a korl�tok �tl�p�se �s lerombol�sa, az eszk�z�k pedig a tudatt�g�t� szerek, �s a szexu�lis forradalom legsz�ls� gesztusa, a nemi szerepek elcser�l�se. Mindez nem maradt ismeretlen az angliai fiatalok k�z�tt sem, nem csak az�rt, mert mindez a leveg�ben l�gott, �s ha nem lett volna, ki kellett volna tal�lni, hanem az�rt is, mert ezek az angliai fiatalok gyakran tettek l�togat�st Amerik�ban, �s szem�lyes bar�ts�got �poltak Andyvel �s k�reivel. (Itt keleten sok�ig titkolt�k az �j st�lus megl�t�t, mert a "rothad� kapitalizmus"  boml� tetem�nek fert�z� hullam�rg�t nem engedhett�k k�zel a hamvas, �de, eg�szs�ges szocialista fiatals�ghoz. �gy kb. t�z �v sp�ttel kaptunk inform�ci�kat a dologr�l, �gy esett, hogy 79-ben, amikor Moln�r Gergely a punk-r�l akart besz�lni, javar�szt err�l az ir�nyzatr�l tartott el�ad�st, Lou Reed "T�gy egy s�t�t a vad oldalon" c�m� sz�m�t inton�lva.)  Angli�ban, ahol a zen�szek (nem is olyan furcsa m�don) k�pz�m�v�szeti iskol�kb�l ker�ltek el�, a Roxy Music, Brian Eno �s David Bowie neve kiker�lhetetlen, de most m�r lassan be akarjuk fejezni e r�vid t�rt�neti �ttekint�s�nket. �k azok, akik (a Velvet underground, Warhol "h�zizenekara" mellett) igaz�b�l f�mjelzik ezt a st�lust, val�ban ragyog� zenei felk�sz�lts�g�kkel. Az akkor megjelen� szintetiz�tor brili�ns haszn�lat�val felkavart�k a hippimozgalom ut�n be�llt langy �ll�vizet, excentrikus ruh�ikkal, vastagon festett arcukkal, pszihedelikus sz�vegeikkel. K�l�n kell eml�teni a Ziggy Stardust c. albumot, ahol David Bowie mint f�ld�nk�v�li n� jelenik meg, a sz�mok sz�neteiben �t�lt�zik a nagyszab�s� sz�npadi show sor�n (ami addig, ugye, a n�kt�l volt megszokott). Az album k�ts�gtelen�l az �vtized (a hetvenes �vek) egyik legnagyobb hat�s� produkci�ja lett, mint ahogy a c�mben eml�tett film alkot�i is innen vehett�k az alap�tletet forgat�k�nyv�kh�z.

Ewan McGregor	...	Curt Wild
Jonathan Rhys-Meyers	...	Brian Slade
Christian Bale	...	Arthur Stuart
Toni Collette	...	Mandy Slade
Eddie Izzard	...	Jerry Devine
Emily Woof	...	Shannon
Michael Feast	...	Cecil
Janet McTeer	...	Female Narrator
Mairead McKinley	...	Wilde Housemaid
Luke Morgan Oliver	...	Oscar Wilde, 8
Osheen Jones	...	Jack Fairy, 7
Micko Westmoreland	...	Jack Fairy
Damian Suchet	...	BBC Reporter
Danny Nutt	...	Kissing Sailor
Wash Westmoreland	...	Young Man

�s ugye a Placebo tagjai

(Brian Molko-Malcolm )